VAS ISTVÁN KÖLTÉSZETÉNEK VILÁGFELFOGÁSA

László STURM

Absztrakt


Már a kortársak is fölfigyeltek rá, hogy Vas István – történelmi okok miatt – hosszú szünet után kiadott negyedik, Kettős örvény című 1947-ben megjelent verskötete a legnagyobbakéhoz mérhető teljesítmény, és minőségi változást hoz a költő életművében is. Mer töredezett lenni, teremtő módon nyúl az addig sokszor iskolásan kezelt versformákhoz, és mindenekelőtt meglátja saját életrajzi eseményeiben a korjellemző mozzanatokat. A történelmi alkony, a halott feleség emléke és az új szerelmek bonyodalmai keretet teremtenek hit és kétely, hűség és változás és számos örök kérdés költői feldolgozásához. A tanulmány a kötet gondolati pályáiba és poétikai sajátosságaiba kínál betekintést.

Kulcsszavak


magyar irodalom, költészet, motívumrendszer, életrajz, saját és idegen

Teljes szöveg:

PDF

IRODALOM


Czibor János. 1948. Vas István. Válasz 3 (5–6): 476–478.

Fenyő István. 1976. Vas István. Budapest: Akadémiai.

Lator László. 1992. Vas István és a halhatatlanság. Holmi 4 (4): 503–507.

Monostory Ágnes. 1994. Vas István levelesládájából. Holmi 6 (8): 1102–1116.

Réz Pál vál. és szerk. 1999. Óda az észhez: In memoriam Vas István. Budapest: Nap Kiadó.

Vas István. 1947. Kettős örvény. Budapest: Franklin Ny.

Weöres Sándor. 1998. Egybegyűjtött levelek II. szerk. Bata Imre, Nemeskéri Erika. Budapest: Pesti Szalon




DOI: http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.1.23-38